2014. augusztus 27., szerda

*4. Interjú*

Következő interjúalanyom A legenda lánya szerzője, Alice.

1. Honnan jött az, hogy blogolni fogsz? Csak úgy eszed bejutott, és "mért ne?", vagy hosszú tervezés eredménye?

Már nagyon kicsi korom óta írtam, és bár mások véleményét is kikértem, a blogolás gondolata nem foglalkoztatott. Számomra a bloggerek - nem a mai divatbloggerek, hanem az idősebbek, akik komolyan veszik a dolgokat - megközelíthetetlennek számítottak. Először sorozat "hogyvoltokat" készítettem a hogyvolt.blog.hu részére, amit nagyon élveztem, ezért a "karrierem" a blog.hu-n kezdődött. Közben egy hatalmas Castle sorozatközösség tagja lettem, és ott sokan írtak fanficeket. Mozgatott engem is, elkezdtem hát. Itt tértem át a blogspotra, és azóta is itt vagyok. Miután az ff-ek ideje számomra leáldozott a kisregényem tettem közzé - bár csak pár fejezetet - és írtam át, majd más történetekkel is próbálkoztam. Sosem volt tudatos a blogolás, a mai napig spontán vagyok ezzel szemben. persze ez nem azt jelenti, hogy ne tervezném meg a sztorikat, vagy ilyesmi, de úgy érzem, megtaláltam a helyem.

2. Hány blogod volt eddig, és tervezel-e újakat?

Nos, ha az is számít, amiben társszerkezstő voltam, akkor ugye az első a Hogyvolt. Van egy korai, személyes blogom, a Firkász. A a fanfiction blogom tervezem újraéleszteni, de ez még csak kezdetleges, illetve több történetet írok a bloggeren, két krimit, a Bloodot és a The real dr. House-t, illetve két romantikus kalandtörténetet, A legenda lányát és az Internationalt. Jelenleg kritikus is vagyok a Kertész Kinga Kritikákon, körülbelül fél éve.

3. Mit jelent neked az írás? Egyszerű kikapcsolódásból írsz, vagy ezzel is szeretnél foglalkozni?

Nagyon sok mindent. Kiskoromban versenyből írtam. Komolyan. Volt egy lány az osztályban - mellesleg ő ma hozzám hasonlóan blogger - és őt mindig megtapsolták, ha írt valami nagyszerűt. Másodikosok lehettünk, amikor én is leírtam a bennem kavargó gondolatokat. Nem számítottam akkora sikerre, mint amit kaptam. Amúgy elismerésekben gazdag kiskorom volt, de az írással újabb és újabb dicséreteket kaptam, és tetszett. Tetszett az írás, tetszett, hogy másoknak is tetszik. Mivel a családi helyzetem sosem volt felhőtlen, teremtettem magamnak egy másik valóságot. Egy idő után pedig már nem magamnak teremtettem a másik valóságot, hanem a szereplőimnek. Az írás nekem a lényem egy része, amit ha kivennének belőlem, csak egy csonk maradna.

4. Van írás közbeni rituáléd? Zene, film a háttérben, stb?

Nem szeretem a csendet. Szeretek egyedül írni, de nem csendben. Mindig szól alatta valami zene, vagy film, esetleg beülök egy kávézóba, egy erkélyre, és ott hallom az emberek hangjait. A kertünk sajnos mindehhez túl csendes, pedig nagyon ihlető és szép.

5. Mi a legfontosabb szerinted egy írónak, ahhoz, hogy szeressék az emberek a műveit és meg is vegyék őket?

Hú, hát nagyon fontos, hogy a szereplői élethűek legyenek. Számtalanszor találkoztam már kisarkított szereplőkkel, és minél jobban el szeretném őket kerülni. És persze, fontos a történet, mert a karakterek nem viszik el a hátukon a sztorit. Emellett kell a jó marketing, mert akármilyen jó egy könyv, egy egyszerű borítóval a hátsó sorból nem sokan veszi észre. Szóval ehhez nem csak az író kell, hanem egy magabiztos team, aki mögötte áll. Jó, ha az embernek van ilyenje.

6. Melyik a fontosabb egy blogban és miért (szerinted) az alábbiak közül? : kinézet, tartalom, szereplők?

Hú, azt hiszem, a szereplők nagyon fontosak, de a karakterek nem viszik el a hátukon a történetet. A tartalom szintén kell, és úgy gondolom, hogy egy jó tartalom megkívánja az igényes szereplőket. A kinézet számomra kevésbé fontos, ha olvashatóak a betűk, akkor nekem már nem nagyon számít, de mint már mondtam, a marketingen sok múlik.

7. Már említetted, hogy úgymond "meneküsz" egy másik világba, amit írsz, de ez segít neked abban, hogy a valóságban minden gördülékenyebb legyen?

Nagyon sok mindenben. A szereplőimben általába mindenhol megjelenik valamely negatív tulajdonságom, eltorzítva (az egyik regényszereplőm például mindenáron felül akar kerekedni a kollégáin, mindennel dagasztani akarja az egóját. Ebben például benne van az, hogy sérülékeny a büszkeségem) szóval az írás segít megismerni önmagamat, segít lenyugtatni. Szerintem ez a legjobb önterápia, amit nagy alkalmazni lehet.

8. Van külön "búvóhely", ahová beülsz és írni kezdessz?

Általában a szobámban írok, de ha nincs senki itthon, akkor a nappaliban. Azért is, mert nem szeretem, ha valaki azelőtt látja, mielőtt publikusnak nyílvánítanám. Mint mondtam, szoktam erkélyen, vagy néha jegyzetfüzettel az erkélyen, ablakban ülve írni. A házunk különlegessége, hogy lapos a tető, és a korláton át lehet lendülni, így ha oda kimegyek, az sokszor ad ihletet.

9. Más ember segít neked az új részek megalkotásában, vagy minden munka a tiéd?

Csakis kizárólag egyedül írok, ebben képtelen vagyok segítséget elfogadni. Anyaggyűjtés szempontjából szoktam kérdezgetni, meg bétáztatok is, de az írást magamra hagyom. Ebben elég önző vagyok, azt hiszem, de így élvezem, hogy a saját történetem a saját akaratom szerint épül. Azt hiszem, az írás amúgy is elég egyedüli tevékenység, ha nincsenek társszerkesztői az embernek.

10. Átlagosan mennyi ideig születik az új bejegyzés?

Hú, nagyon változó, attól függ, melyik történetemhez. Általában már az előző kikerülése után elkezdek dolgozni rajta, és pár nappal a megjelenés előtt végzek vele. Van olyan is, amelyiknek már nagyon előre megvannak a fejezetei, de körülbelül egy-két nap. A készülő regényemben egy húsz oldalas fejezet megírása ennyi idő.

+1. Terved, hogy kiadatod ezt a műved valamikor?

Igen, két kiadó között gondolkodok, az egyik várja a kéziratom, a másik már elküldte a szerződésvázlatot, de addig nem szeretnék lépni, amíg a másik nem tesz ajánlatot, hiszen az egy nagyobb, patinásabb múltú kiadó.

Sok sikert  továbbiakban, és remélem, hogy a könyved nagy sikert fog aratni!
Köszönöm, hogy megcsinálhattam ezt veled!

Xoxo, Dodó


                    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése